Iskolaérettségi vizsgálat


Az iskolakezdés hatalmas kihívást jelent egy kisgyermeknek. Egyáltalán nem mindegy, hogy könnyedén vesszük az akadályokat vagy a kudarcok sorozata kedvünket szegi. Aki rögtön az elején lemarad, könnyen behozhatatlan hátrányba kerülhet, ami később kihat az egész életére.

Iskolaérettség kritériumai:

  • testi fejlettség, fogváltás
  • ép érzékszervek (hallás, látás, stb.)
  • megfelelő ceruzafogás
  • elemi mozgások összerendezettsége (kúszás, mászás, fej emelése és megtartása, szökdelés, stb.)
    jó egyensúlyérzék
  • finommozgások pontossága
  • keresztcsatornák
  • testséma: biztonságos tájékozódás a saját testen
  • kéz-, fül-, lábdominancia: akkor jó, ha a domináns kéz oldalára esnek
  • térérzékelés: saját térbeli helyzetünk-, és a különböző álló és mozgó objektumok egymáshoz-, és hozzánk való viszonya, észlelése
  • térirányok ismerete és jelölése térben és síkban
  • reprodukáló képesség térben és időben (mozdulatok, minták másolása, leképezése síkra, stb.)
  • soralkotás, sorritmus folytatás
  • szem-kéz koordináció
  • szemmozgások koordináltsága
  • alak-háttér megkülönböztetés, a lényeg kiemelése
  • alak-, forma, szín-, és nagyságállandóság: betűfelismerésnél
  • Gestalt-látás megléte: a részeket egészként nézni
  • azonosság, különbözőség felismerése
  • auditív megkülönböztetés: a helyes szótagoláshoz, helyesíráshoz
  • analizáló-szintetizáló képesség: dolgok elemeire történő szétszedése, majd elemekből az egész felépítése
  • átfordítási képesség: különböző érzékelési síkon szerzett tapasztalat reprodukálása: pl.: tollbamondás
  • általános tájékozottság
  • elemi gondolkodási műveletek megléte: összefüggések felismerése, következtetések levonása
  • problémamegoldó gondolkodás
  • vizuális-, és auditív emlékezet megléte (emlékezés mesék szereplőire, helyszínekre, látott színekre, formákra, tárgyakra, stb.)
  • tartós figyelem megléte
  • kialakult feladattudat: képes arra, hogy a kapott feladatot elvégezze, s míg azt be nem fejezte, új tevékenységbe ne kezdjen
  • kudarctűrés: viselje el, ha kudarc éri, szembe tudjon nézni azzal a lehetőséggel is, amikor nem sikerül valami
  • emberrajz
  • szocializáció
  • felnőttekhez való viszony

Tanulási zavarokra utaló jelek:

A mozgáskoordináció zavara

A gyermek nagymozgása rendezetlen, bizonytalan, ügyetlen; finommanipulációja gyenge, pl.: az apró tárgyakkal esetlenül bánik és/vagy ceruzafogása helytelen, nem szívesen rajzol, fest, szeme és keze nincs összhangban, szemével nem követi a kéz mozdulatait.

A lateralitás (oldalsó, oldalt lévő), illetve a testséma zavara

A mozgásos tapasztalatszerzési eltérések következményeként egyensúly-, térorientációs és testséma-problémák jelentkezhetnek. A gyermek nem tudja követni a mozgásokra vonatkozó utasításokat, esetleg még akkor sem, ha az adott mozgássort előzőleg bemutatják neki. Ezzel egy időben akadályozott a saját testen és a térben való tájékozódás is. A veszélyeztetettség szempontjából a keresztezett preferenciák, a kevert, nem elég kifejezett dominancia, és az átszokott/átszoktatott balkezesség rizikótényező. Előrelátható következménye a fejlődés során a térbeli és időbeli tájékozódás gyengesége, a szerialitási (egymás utániság, sorrendiség) képesség eltérése.

A percepció zavara

A percepció egy gyűjtőfogalom, mely magába foglalja a vizuális, az auditív, a taktiliskinesztéziás, a helyzet- és mozgásérzékelésre, illetve a vesztibuláris (egyensúlyi) észlelést, ennek zavara pedig az előbb felsoroltak akadályozottságára vonatkoztatható. E rendkívül fontos megismerési funkciók fejlődési késése, sérülése következtében a gyermek nem ismeri fel az adott formát, ha más környezetben, máshogyan szerepel. Hibás az irányok felismerése és kivitelezése, gyakoriak a tévesztések az egymásutániság, a sorrendiség követésében. Lassú és pontatlan az analízis, így nehezen tudják megkülönböztetni egymástól a lényeges és lényegtelen elemeket, nehezített, nem megfelelő a rész-egész viszony megítélése, a részek egymáshoz való viszonya.

Az emlékezeti deficitek

Az emlékezet bármely típusának sérülése okozhat tanulási rendellenességeket.

A beszéd és a nyelv területének zavarai

A beszédmozgásokkal kapcsolatos nehézségek artikulációs problémákban jelentkeznek, a makacs, hosszan elhúzódó pöszeség következtében tanulási nehézség is kialakulhat. Hibás lehet a zöngés-zöngétlen hangok differenciálása, lehet a gyermeknek gyenge ritmusérzéke, ilyen esetekben nem érzékeli megfelelően a beszéd és a nyelv természetes zeneiségét, ritmusát, s mindez a szótagolásnál, elválasztásnál jelenthet problémát. A gyermekek egy részénél a spontán beszéd kurta tőmondatokból áll, míg mások igen bőbeszédűek. Ez utóbbi táborba tartozók bár sokat és folyamatosan kommunikálnak, lényegkiemelő képességük azonban a hibás percepció miatt sérült, beszédük csak kevés információt hordoz. A téri orientáció hibás szerveződése következtében a szókincs nélkülözi a relációs viszonyokat, kifejező szavakat (pl.: felett, alatt, mellett…stb.). Gyakori az inadekvát (nem hozzáillő) módon történő reagálás, a beszédértés akadályozottsága.

 

A fentebb említett pontok mutatják, a tanulási zavar komoly probléma, és a másodlagos következményekkel együtt rengeteg ember egész későbbi életét, mentális és fizikai egészségét is hátrányosan befolyásolja.
Mint számtalan más területen, itt is a prevenció a kulcsa a tanulási problémák visszaszorításának.

Az iskolaérettségi vizsgálat ezeket a képességeket célirányosan térképezi fel, próbálja feltárni az esetleges nehézségeket, gyengeségeket, melyeket az iskolaelőkészítő foglalkozásokon fejlesztünk.